messzire utazó

Sokat gondolkodtam az elmult even. A tervem, amit 24 evesen krealtam, azert a legtobb aldozatot a tavalyi evben hoztam. Sok-sok munka es tanulas. A munkat nem csak arra ertem, hogy penzt kerestem, hanem onmagamon valo munkat is. Persze arra is, mert rengeteg mindent elvallaltam. De volt egy befektetesem. Befektetes onmagamba. Tanultam a nyelvet, mindenfele akcentust, mindenfele uj helyzetbe tettem magam. Voltak dolgok, amiktol feltem, de azokat elkezdtem megvalositani. Belemenni olyan helyzetekbe direkt, amikor ugy ereztem, hogy jobb lenne, ha elnyelne a fold. Es hogyha valamit nem akartam megcsinalni, mert feltem tole, akkor mar csak azert is megcsinaltam. Iden, 2018-ban a befektetesem viragzott. Profitaltam belole, bar legtobbet nem is a penzbol, hanem a korabban megszerzett tudasbol. Eredetileg csak utazni jottem ide par honapra, turista vizummal. Ugye 2017-ben nem kaptam meg working holiday vizumot, mert nem voltam eleg gyors. Emlekszem, hogy akkor mennyire letargiaba kerultem, de aztan kezdtem eszrevenni a jeleket magam korul. Mar akkor ugy voltam vele, hogy jobb, ha nem is jovok. De aztan elkezdtem mindenhol Uj-Zeland feliratot latni, igy random. Nem hiszek a veletlenekben. Ennek koszonhetoen vettem erot magamon, hogy akkor igenis eljovok, csak mashogy. Es most is bebizonyosodott, hogy mindennek oka van. Csak az mindig kesobb derul ki. 
Eletem legjobb dontese volt, hogy idejottem. Baromi nagy tavolsag ez a 15 ezer km otthonrol, de nem feltem tole egy percig sem. Egyedul jottem, es ettol sem feltem. Egy percig sem. Nem vakmeroseg ez, hanem a hit magamban. Olyan erosen hiszek abban, hogy el tudom erni, hogy meg tudom csinalni, hogy el tudok oda menni, ha akarok, hogy nem esek el, es ha igen az sem baj, mert felallok…. Hogy igazabol eselytelen, hogy ne ugy legyen. Latom a kornyezetemben is, es abban is, ahogy elem az eletem: mindenkinek a hite szerint adatik. Ha nem hiszel magadban: akkor valoban nem fog sikerulni. Ennyire egyszeru.

Kiprobaltam a stoppolast, kb 42-bol egyszer volt olyan, amit veszelyesnek iteltem. Furodtem akkora hullamokban, hogy hatulrol a nyakamat csaptak. Talalkoztam maorikkal (helyi oslakosok), beszelgettem veluk, lattam a legeszakibb reszt NZ-n. Onkenteskedtem farmon, ahol kerteszkedtem. Onkenteskedtem franciaknal is, akik eszmeletlenul kedvesek voltak. Rengeteg turistaval talalkoztam es szamomra mindegyik pozitiv volt. Egyszer felvett egy rendor, amikor Cape reingarol stoppoltam visszafele. Egyszer egy srac, aki 2 evig jarta a vilagot, most pedig szorfol Pihan. Egyszer egy masik szorfos srac, aki gyerekkora ota szorfol. Egyszer felvett egy no a gyerekevel es megadta a telefonszamat is, hogy visszahozzon, ha visszamennek. Egyszer felvett egy srac egy boltbol is, mert kiderult, hogy o is arra megy, amerre en. Egyszer pedig felvett valaki, aki meselte, hogy a 90-es evekben 3 honapig turazott Kozep-Europban. Olyan jo volt hallgatni. Egyszer pedig! Felvett valaki, aki megdobbenesemre pont UK-bol szarmazott (talan londoni, ha jol emlekszem) es svedul is tudott, mert ott is elt. Penzt a fuvarert soha senki nem fogadott el. Egyszer felvett valaki, aki a vasutnal dolgozott es akivel kesobb ossze is koltoztunk. Nem azt mondom, hogy minden szep es biztonsagos, es a kerites is kolbaszbol van. Azt mondom, hogy kell egy alap hit, hogy legyen benned. Kell, hogy tudd, hogy mi a helyes. Kell az elovigyazatossag. Igen, stoppoltam, de soha nem ejszaka. Keso delutan, kb mar 4 utan sosem vartam fuvarra. Nem maszkaltam sotetedeskor. Szilveszterkor is 10-ig voltam kint max, de utolag belegondolva az is sok volt. Uj-Zeland valoban egy biztonsagos Orszag. Az emberek valoban kedvesek. De ez nem jelenti azt, hogy barmikor, barhova, barkivel szabad elmenni.

Ez volt eddig eletem legjobb eve. Az utazas miatt is. Azert is, mert megismertem Tedet. Megismertem a baratait, akik mindannyian csodas emberek. Egyszer Castlepointnal egy kabinban aludtam, ahol az ajtom elott volt az ocean. Felelmetes volt, de megis gyonyoru.

Volt egy par honap, amig nem dolgoztam, mert nem volt meg a vizumom, de ezt is egy befektetesnek fogtam fel. Kellett ez az ido ahhoz, hogy megkapjam a vizumot. Addig itt  voltam, lattam az orszagot, ismerkedtem az emberekkel. En hiszek abban, hogy minden a maga idejeben jon el, es a hitem be is igazolodik.

Iden megkaptam a working holidayt. Es ez volt az OK, amiert tavaly nem. Mert ha tavaly megkaptam volna, akkor iden nincs mas opcio, mint hazamenni es eselytelen, hogy Teddel egyutt maradjunk.  

Nyartol ujra munkaba alltam, ami szuper volt. Vegre ujra kerestem penzt, vegre uj emberekkel talalkoztam, es vegre csinalok valamit hivatalosan is Uj-Zelandon, a tartozkodasomon kivul. Most, Decemberben vettem eszre, hogy mennyit javult a hallasertesem angolbol. A kiwi (uj-zelandi emberek hivjak magukat kiwiknek) akcentus teljesen mas, mint amit megszoktam Europaban vagy Angliaban. Itt szunet nelkul beszelnek, rengeteg (indokolatlan) I (E) hasznalat, sok a szleng, es meg sorolhatnam. Van itt egy nemet csalad, bar hiaba nemetek, az akcentusuk MAR kiwi akcentus, szoval meggyulik veluk a bajom.  Szoval csak, ebben a honapban vettem eszre, hogy mennyit formalodott az en kiejtesem is. Nem csak, hogy tobben es jobban ertenek, es siman tudok vegre hosszabb ideig beszelgetni egy kiwivel, ausztrallal, hanem en is sokkal tobbet ertek es kevesebbet kerdezek vissza. Szegeny Ted mindent elmond nekem 100X, orulni fog neki, amikor mar egyszer sem kell. 

Azt nem is irtam, hogy aprilisban lattam igazi kiwi madarat is!

A futasaimban is sokkal tobbet sikerult kihoznom magambol iden. Gyakorlatilag Marcius vegen kezdtem ujra, aprilistol mar rendszeresen, szepen lassan, visszaszoktatva magam, aztan juniustol dontottem el, hogy lefutok 1000 km-t iden. Ez eddig eletem legnagyobb sportteljesitmenye, nem is hiszem, hogy a kesobbiekben futok majd ennyit. Azert is volt ez pozitiv, mert ezaltal sokkal tobb orat toltottem aktivan. Elso versenyem 9 km-en szeptemberben. Imadtam. Lefutottam a felmaratont. Jeeeeeeeeeeeejj. 

Azota pedig, hogy uj helyre koltoztunk, folyamatosan gondozzuk a kis kertecskenket. � 
   

Ez az ev mas volt azert is,mert sok valtozast erzekeltem magamon.  Egyre nagyobb harmoniat latok koztem es a kornyezetem kozott. Nem erdekelnek mar masok dramai, egyszeruen csak kivonom magam abbol, ami nem az en dolgom. Nagyobb korulottem a csend. Nagyobb a nyugalom es sok minden eltunt, ami korabban zavart. Egy darabig uresnek tuntek ezek a helyek, de tudom, hogy a regi helyebe ujak lepnek. A valosag mar nem olyan felelmetes, mint korabban, valojaban egyre biztonsagosabbnak latom.

Kezdem visszavenni az iranyitast az eletem felett es ezt erzem is. Nagyobb bennem a beke, a nyitottsag es az onbizalom, mint valaha volt.

Mar nem masokhoz viszonyitom az eletem es nem is magyarazkodom. Onmagamba fektetek. Megteremtem az egyensulyt az anyagi eletemben is. Hajlamos vagyok beleugrani az ismeretlenbe anelkul, hogy tudnam mi van ott, aminek koszonhetoen tudom, hogy eros a bizalmam.

Nem varok masokra. Mindenki a sajat maga idejeben er el egy bizonyos pontra es ez rendben is van.

Alapjaban veve egy pozitiv ev volt. Sok elkepzelesem van a kovetkezo evre is.

Es halas vagyok MINDENERT, amit ebben az evben kaptam. A rosszert eppugy, mint a joert, mert tanitanak valamire. Azert, hogy haza tudtam menni egy ropke kis honapra es a csaladommal lenni, hogy megtalaltam valaki fontosat itt NZ-n, hogy tudom milyen hatizsakos utazonak lenni mindenfele kotottseg nelkul, azert, hogy biztonsagban vagyok, hogy egeszseges vagyok. Azert, hogy kepes vagyok jarni, futni, elni. Hogy elhetem azt az eletet, amit szeretnek. Azert, hogy optimista vagyok es hogy vannak celjaim a tovabbiakban is.

Kivanok Nektek is olyan evet, amikor lehet eleg idotok a szeretteitekre, amikor meg tudjatok elni az apro oromoket, es a boldog pillanatokat. Amikor van idotok pihenesre es azt tenyleg azzal is toltitek. Amikor van idotok, energiatok es kedvetek azt tenni, amit valojaban szeretnetek. Kivanok Nektek szabadsagot, hogy megeljetek, ertekeljetek milyen az, amikor nem KELL tenni valamit, hanem lehet. Kivanok Nektek optimizmust, hogy tobbet lassatok a JO dolgokbol, mint amit a rosszbol lattok. Kivanok Nektek gazdag evet, amikor vart es varatlan modon jon penz az eletetekbe. Kivanok Nektek egeszsegben gazdag evet, es egy olyat, ahol felismeritek ennek az erteket.